Bácsi István

Kereszt

Szaladj, fuss!
Éld az életed,
építs házat,
szeress asszonyt,
nemzzél gyermeket,
Pilátus neve
ne legyen sosem
gyűlölt fertelem!

De ő nem futott.

A négy világtáj
hirdeti fennhangon:
Heródes kegyes.
Tudhatod te is,
ez mind így igaz,
megtört testednek
ez legyen vigasz.
Rajta hát, akár
csak egyet is
bólints fejeddel,
s istened messze visz!

De ő nem mozdult.

Istennek fia,
bocsáss meg nekem,
hiába zúg a nép,
Barabás legyen,
aki megmenekül,
ha te úgy akarod,
a harcot másra hagyom,
bánj velem emberül,
csak egyetlen szót szólj!

De ő hallgatott.

Seregeknek ura,
mindenek tudója,
hitek igaz ura,
ezt el nem tűrhetem:
fiú ne kétkedjen,
tűzben, kínban higyjen
atyai énemben!
Ha pedig nem így tesz,
nem ő az én vérem!

S lendült a kalapács.