Csák Gyöngyi

Erdő

Zöld labirintusban
harmatot könnyező
hajnali levelek

hűs cseppje nyakadba
hullik, döbbenet,
rémülten kiáltasz
és senki, senki,

a visszhang válasza
megkésve remeg:
ki vagy? szólítod,
te vagyok – felel.