Sereg Melinda

Túlpart

Kiskoromban kötéltáncos
szerettem volna lenni –
felülről nézni az embereket
s állni a világ tetején.
Akkor még a lehetetlenség
megbújt a lapulevelek közt
valahol az árnyékban.

Most nézem a jegenyefa
csúcsát, míg bele nem
szédülök és komoly
pillantásom el nem
kanyarítom a patak felé
ahol kavicsok laknak
csiszolódnak a víz talaján

majd átkelek a túlsó partra
egyensúlyozva az idő vonalán.