Pethes Mária

Térlátás

Kiterjedt térlátás élesíti az álmok dagerrotípiáit.
Az elvesztegetett idő szétfolyik, kiolvadnak
a hibernált férgek. Már nem török több diót
a rigóknak, pusztítsák a lárvákat. Rügyek
ragacsán megragad a litániára hívó harangszó.

Hazudni mért is ne, a szavak összefekszenek
a szélhámos fogalmakkal. Itt semmi sem közös.
Rossz a leosztás. Övék az érdek, miénk a szégyen.
Soha megvalósuló álmok domborzati térképe
az arcokon. Majd behajtják azt is. Álomadósság.

Tapintható nyomor. Ahol nincs ételmaradék,
ott nincsenek egerek. Csak emberszabású
patkányok. A szorongás katedrálisánál szemét
meresztgeti egy túlélő árvácska. A postás mindig
egyszer csönget: van itt valaki? Pokolba csomagolt

krisztusi szeretet. Vissza a feladónak. Szakadékokat
mélyít az együgyű beletörődés. Csöndben nem lehet
ellenszegülni. Szabadságketrec. Ki van belül
az előítélet szögesdrótján. És holnap ki lesz?
Gyűlöletsokk. Húzzunk sorsot. Kié a rövidebb?

Ennyi bűn megváltásához klónozni kell azt a bárányt.