Csák Gyöngyi

Összefonódások

settenkedő szívedben
nagyot üt az óra,
kör bűvös barátja, ki
tapogattad a szövetség
véres pecsétjét, és
mohón lapoztál
a történet titkos aktáiban

terepszínűvé cserzetten
jártál az ismeretlen
kohéziótól remegő térben

buzgó ecseted festette
a daccal vetett ágyat,
ahol mozdulatainkban
szemérmetlen összhang éledt,
hallgattad gyönyörrel
csontjaink fényzenéit

fordulj el kicsit
a hanyatlásfényű csöndben,
még nem tudom visszanyelni
Aldonza tiszta könnyeit