Varga Kriszta

Sárga

Szín-szépséged ragyog
sugárba, virágba, lombba, birskörtébe:
Lét-gyöngyöket fűzöl napsárga füzérbe.

Templom-Világodat albérletbe lakom,
pontosan, időre kapod ámulatom.

Hogy teszed, nem tudom,
hogy térdre ejtesz folyton,
szépség-színművet írsz,
hogy szemem által folyjon.

Kacagsz most is rajtam,
szép vagy víg és erős,
színesceruzát fogsz:
legyen pompás az ősz!