Csák Gyöngyi

Áldozatbemutatás

Végtelennek tűnik,
füstje fojtogat
miért véreztek
ezer sebből
bekötözhetetlen oldalak?
Olyan tehetetlen,
állok a hídon,
inog, halálba szédít,
mielőtt a megszenvedett bölcs gondolattá érne,
s a szenvedély oldaná a sötét tónusban
fuldokló mintát,
az álmokból is annyi marad,
amit felemelt a nehézkes
madárszárny.
Már nincs félelem bennem,
kiegyezik a léttel a lélek,
bennem öleli magához a világot,
nem hagy magamra többé,
az Isten jön velem.