Vámos György (hang)

poetika-patika

(mottó: Pofon ütjük a közízlést!”
[Majakovszkij])

itt lakik a…,

„lakika.!”

(fején kis fityula,
ablakán kikönyökölve.
a tej-fehér primula
az utcára mind kidőlne…)

pirul a pirula.
”lám Pa!

„– ti kus(s)!”

cégéres
egy cemende

„– „muti, mi ment a szemedbe,
csak nem ez a naplemente?”

„az úr ír”.
ez ám a gyóóógy(h)ÍR!
gurul a pirula,
regul a reklám,
összemarkecolt marketing,
így lesz megint:
– „ezt vedd be, ezt ám!”
ez tán…?
’ eztán.

Íme e szódabikar-vers,
– ebből vegyen be, lefekvés előtt két kanállal.
Nem! Verbálisan, nem anállal!

Ha vívna bármi tusát,
– kérdezze meg lírikusát!

Postás, ha volnék –
élnék a gyanúperrel:
– elnéztem a címet!

Most hová kézbesítsem ezt a rímet?