Vámos György (hang)

aztán…(?)

(záradék az „általmegyünk a…”
című vershez)

az „üveglap” ?
– mint a tegnap.
– bár más lesz, aki tartja,
míg tükröződünk rajta:
a szerep változatlan.
alma képe lesz a gyerek,
s harapást álmodik fogatlan.
most az üvegcserépen járás
– nem túl hálás,
csak szokatlan.