PÓSA LAJOSNAK, déd­nagy­bátyám­nak aján­lom ezt a múltba te­kintő cik­lust az ÁTJÁRÁS cí­mű, jövő év­ben meg­jelenő vers­könyvem­ből, me­lyet a Nem­zeti Kul­tu­rá­lis Alap egyéves, 2013. június 1–2014. június 30-ig meg­ítélt ösz­tön­díj támo­ga­tá­sá­nak se­gít­sé­gé­vel írtam meg.

NKA logó

www.nka.hu


Pósa Zoltán

Átjárás a múltba

(ciklus)

Pósa Lajosnak, dédnagybátyámnak

Keservesen víg
kuruc végballadák

1.
Nagy majtényi síkon
letörött a zászló

Csizmás lábak
Sarkantyúzzák
Pej paripám

Harcra hívó
Érces kürtszó
Zeng fülemben
Sír szívemben

Dús halinám
Liffeg-leffeg
Hüvelybe zárt
Kardom rozsdáll
Labanc vérben
Majd megtisztul
Lelkem ifjul
Vágyam gerjed
Testem henceg

Ám hiába
Áll a bál ma
Tört kelevéz
Vesztett csata
Hív ma haza

Kuruc vitéz
Szelidülj meg
Véget ért az
Örök csata
Minden hadfi
(Nem kurafi)
Térjen haza

2.
A szatmári béke után
csak azért is

Minden virág
Minden világ
Csak az enyém
Számban ropog
Kuruc kenyér
Nem is leszek
Labanc vezér
Pedig csatánk
Hét éven és
Hét napon át
Napi csapánk
Ma véget ér
Sosem adom
Fel a harcot
Elszedem
A napi sarcot
A labanctól
A bitangtól
Bosszúja rám
Sosem talál
De hű arám
Ma megtalál
Elkerül a
Nemzethalál

Margaréta

Petőfi Sándor emlékére

Óh Margaréta
Te gyönyörű leány
Epedve hallgatom
Ajakad lágy szavát
Akármit is mondasz
Engem megigézel
S én fényes szemedet
Elbűvölve nézem
Hogyha szeretsz engem
Szeress továbbra is
De hogyha nem szeretsz
Légy boldog akkor is

(Életem első megőrzött versezete.
Írtam 1959 őszén, első gimnazista fejjel)

Trianon fájdalma

Ősfájdalom hasít belém
Jeges hideg gyergyói fény
Végigpásztáz Zetelakán
Végtelen tótükör honán

Elcsonkolt végtagok iszonyú fájdalma
Erdély, Kárpátalja, felvidék hiánya
Palicsi tófürdő, Kismarton és Bácska
Visszatér majd egykor Nagymagyarországba
Magyar Szent Korona örök oltalmába
Csak azért is a miénk
Misztikus legendák lelke bűvös Erdély
Őseimnek földje, Magyarország gyöngye hűs havasos szentély
Itália nyáron, svájci Alpok télen
Medve-tónak tükrén megkettőzött éden
Menny és víz határán szabadtéri templom
Kör alakú völgyek, peremhegyen várrom
Tornyosul a szellem pihenője fölött
Parajd és Görgényi zord havasok között
A szabad és magas égre száll a lélek
E csodavilágban én már sohsem félek
Halhatatlanná tett a teremtő Isten
Mert idevezérelt, ahol halál nincsen
Az élet győzelme itt örökkévaló
Az elmúlás fölött a kék égtakaró
Ránk terül örökre és soha nem sötét
Ég és Föld kötése az isteni pecsét
Magad vagy e csoda Szent Transszilvánia
Vasárnap teremtett téged Isten Fia
Mert itt született meg ama Új Szövetség
Isten és ember közt az örökös egység

Székelyföld, Szováta, 2008. július 16.
Aqua Danubius Szováta Hotel, 420-as szoba

Csíksomlyói Mária

Óh Babba Mária somlyói Szűzanya
Tengerré szélesült hódolóid sora
Együtt és egyedül Hozzád fohászkodnak
Istenhez törekvők nyergen kapaszkodnak
Feléd Szent Háromság s Szűzanya egy titkos
Ős frigyben egyesül szerzetes és táltos
Magyar, székely, palóc, úz, kun, hajdú, csángó
Nem szór szét bennünket többé idegen szó
Magyar s magyar közé nem ver éket senki
Szűz Babba Mária mondd, még mit kell tenni
Hogy ős-Káinoktól ne rettegjen Ábel
Kerüljön el minket a nyelvrontó Bábel
Csak a magyar nyelvben él a magyar nemzet
Mögöttünk a vég és jöjjön újabb kezdet

Kis Hegedűs Palika balladája

1956 emlékére

Éjbe váj a muzsika
Húzza Prímás Palika
Sikong bong a hegedű
Vijjog mint a keselyű
Nagyot roppan az ina
Már nem hívják sehova
A NYOMORBAN RÁD TALÁL
ÉS EL SEM HAGY A HALÁL

Éjbe mar a muzsika
Fagytól remeg Palika
Bóbiskol a konyhában
Kintornázgat magában
Apjának nincs munkája
Anyja zenél szakmányba
A NYOMORBAN RÁD TALÁL
ÉS EL SEM HAGY A HALÁL

Éjbe váj a hegedű
Anya szája keserű
Nyekereg a muzsika
Őt sem hívják sehova
Apja nem bírja tovább
Éjjel felköti magát
A NYOMORBAN RÁD TALÁL
ÉS EL SEM HAGY A HALÁL

Éjbe mar a hegedű
Anya lelke keserű
Az éhségtől összerogy
Gyomra holtáig forog
Kis hegedűs Palika
Egyedül tér ma haza
A NYOMORBAN RÁD TALÁL
ÉS EL SEM HAGY A HALÁL

Éjbe mar a muzsika
Kintornázik Palika
Bóbiskol a konyhában
Fagyoskodik magában
Így sem hívják sehova
Elnémul a muzsika
A NYOMORBAN RÁD TALÁL
ÉS EL SEM HAGY A HALÁL

Bugyuta Zsiga balladája egy mélypont korból

a tovatűnt huszadik század hetvenes éveiből

Töf, töf, töf, töf
Szól a duda
Jobbra van Pest
Balra Buda
De az index
Jaj, jaj, jaj
Jobbra int!
Nem oda, Buda
Te kicsi buta
Fekete Zsiga
Jobbra jelzünk?
Balra térünk?
Ráadásul
Nagyvárosban
Csak dudálunk?
Nem fogadunk
Szót a gazdinak?
Gyerünk hát a
Széna téri
Nagy szervizbe
Ladáknak való
Remízbe,
Az a legjobb
Kocsikórház
Ott lehűtnek,
Összeszidnak,
Helyretesznek,
Te kicsi buta
Fekete Lada
S megtudod, hogy
Nem oda, Buda!
S akkor talán
Visszatérhetsz
Gazdikádhoz
Bugyuta Zsiga.

Kádár népe

2006. áprilisi sirám

MIÉRT FÉL A BEAVATOTT
A TORZ DEMOKRÁCIÁTÓL?
MEG NEM SZENTELT SZABADSÁGTÓL?
MERT A NÉP AZ ÖRDÖGADTA
BÁR SZABADON VÁLASZTOTTA
ELNYOMÓIT TÁMOGATTA
EZÉRT KELL MÍG VILÁG VILÁG
ANNAK, AKI FELKENT KIRÁLY
S MEGILLETI SZENT OLAJÁG
FÖLDI HATALOMTÓL FÉLNI
MÍG TEHETI, MENEKÜLNI
MERT A NÉP A SÁTÁN NÉPE
ANNAK TÖR AZ ÉLETÉRE
AKI ŐT REGGEL MEGMENTI
MERT MÁR ESTE ELFELEJTI
A HAJNALBAN TANULT IGÉT
A SZERETET ÜZENETÉT
AGYÁN ÜL AZ ÖRÖK HOMÁLY