Vámos György (hang)

A magányról

ha magamban nem lakom,
ha lelkem nem otthonom,
ha úgy les rám a világ,
          mint a kíváncsiság
                     a betört ablakon.

ha már a semmitől is félek,
ha nem jön szememre álom
          – nem is vagyok, nem is élek:
                     magamat csak kitalálom!

ha szétgurul minden,
ha elomlik, amiben hittem,
– hogy lehessen szeretnem,
          ha úgy függök itt kereszten,
                     hogy bennem nem fogódzik Isten?!