Lajos Tamás műfordítása

Kurt Tucholsky:
Szemek a nagyvárosban

(Augen in der Gross-Stadt)

Amikor korán reggel
a munkába sietsz,
amikor gondjaiddal
az állomáson állsz:
        ott ember-tölcsérében
        a város aszfalt-simán
        mutatja néked
        arcok millióit:
Két idegen szem, egy futó pillantás,
szemöldök, szemhéjak, pupillák –
Mi volt ez? tán életed boldogsága…
elmúlt, elszállt, soha nem jön vissza.

Életed során
ezernyi utcán jársz,
Elfelejtenek téged
kiket utadon látsz.
         Egy szem integet,
         a lélek felzeng;
         megtaláltad
         csak pillanatokra…
Két idegen szem, egy futó pillantás,
szemöldök, szemhéjak, pupillák. –
Mi volt ez? Nincs, ki visszahozza.
Elmúlt, elszállt, nem jön soha vissza.

Útjaidon városokon
vándorolsz át, s
egy szívdobbanásra látod
az idegen Másikat.
         Ellenséged lehet
         barátod lehet,
         a harcban
         bajtársad lehet.
   Átnéz rád
   és elmegy melletted…
Két idegen szem, egy futó pillantás,
szemöldök, szemhéjak, pupillák. –
Mi volt ez?
      Egy rész a hatalmas emberiségből!
Elmúlt, elszállt, soha nem jön vissza.