Pásztor Csaba

jó volt

egy ág akár a katedrális csúcsa
dértől díszített és merev
rárepül egy apró vörösbegy
hallod glóriát kíván
dicshimnuszt zeng
neki és neked
jó volna érteni szavát
minden hangjával zengi még
élet éltető glóriáit
madárdal repül
élni szép élni szép…


Pásztor Csaba

megint hazudtak

a papírkutyáknak semmi sem elég
szentek savanyú ételt kaptak
te lenézed őket csupán félelemből
a kerten át csendben messze kóborolnak
kihűlt borát issza a császár
szemében dőre gőgös büszkeség
ide nézz ez csupán cirkuszi játék
megint hazudtak neked is
Tartuffe öcsém…