Koosán Ildikó

Gárdony

P. J. emlékének

A kert havas, az ág deres,
bolondozik még április,
kristály a perc, és flitteres,
de szivárványa már hamis.

A kerti lak titoksziget,
szobában ágy és asztal áll,
benyitni többé nincs minek,
pókhálós csendet rejt a zár.


Koosán Ildikó

Megkésve

Anyám félénk volt, bátortalan,
mint üvegházi virágot óvni kellett,
mellette állni, támaszra várt,
biztonságérzetét az adta meg,
ha kimondatta, meghallgatta
családja gondjait, baját;
végsőkig pontos volt minden tette,
csöndesebb délután, ha tehette
hímezett, csipkét varrt, művészetét
kíváncsi szemek kísérték;
pár semmi szálból született az érték
átlényegült az öltések sorába
gyöngédségétől a pillanat;
ahogy a munka egy részét befejezte
elmerengett, percekig maradt
mozdulatlan, elégedetten;
e csöndes délutánokat szerettem.
meséi, mint nyárfabolyhok-pelyhek
hulltak az eszmélő gyermekfantáziára,
meselényei bátrak, igazak lehettek:
akkor még nyugodtabb volt a világ,
erkölcs, tisztelet, a mára divatjamúlt
jellemépítők fészkeltek be a szobába
láthatatlan, igazgatni botló léptemet.
Anyám félénk volt, bátortalan,
erősebb mégis minden veszélynél,
a bajok súlyát szótlan viselte,
s ha nem futott többre a reménynél
vigyázott rá, legalább az maradjon;
sokszor túl hamar jött az alkony
lámpafénynél folytatta tovább,
dolgozott néha éjszakákon át,
ha időre kellett a dolgot rendbe tenni;
nem tudhattam akkor ehhez mennyi,
mennyi önfeláldozás, lemondás kellett,
éltük gondtalan az otthon melegét;
szeretnék az időbe most visszamenni,
megsimogatni szótlan a kezét.

Szombathely, 2015. május 9.


Koosán Ildikó fordítása

J. W. Goethe: Öregség

Az Öregség mint lovagod:
Egyre másra csak bekopog,
bár, ha senki sem szól: Szabad!
az ajtó előtt nem marad.
Újra kopogtat, gyorsan belép,
vigyázz, rámenős fickó, nem egyéb.

2015. május 27.


Koosán Ildikó fordítása

Jacques Prévert: Párizsban éjjel

Három gyufaláng egyként izzott az éjszakában.
Az első egész közelről mutatta arcodat
A második szemeid mutatta meg
A harmadiknál megláttam ajakad
S a sötétet egész közelről, emlékeztessenek
rád mindezek
Ha majd karomban tartalak.

Szombathely, 2011. október 23